Az �llatvil�g legt�bb tagja minden igyekezet�vel, olykor elk�peszt� tr�kk�t bevetve igyekszik mag�t l�thatatlann� tenni. A n�v�nyev� az�rt �lc�zza mag�t, hogy elker�lje a h�sev�k figyelm�t, a ragadoz� pedig az�rt “terepsz�n�”, hogy �szrev�tlen�l cserk�szhesse be �ldozat�t. Amelyik �llat rep�lni tud, az megengedhet mag�nak n�mi kis luxust, �m a papag�jok e tekintetben a t�bbi tollason is t�ltesznek. 
    
A f�z�ld, kobaltk�k, kr�ms�rga, cin�berpiros �s m�g ki tudja, h�nyf�le sz�n� tollak v�ltozatos �ssze�ll�t�sa mintha csak az emberi szem gy�ny�rk�dtet�s�t szolg�ln� – pedig bizonyosan nem ez a c�lja.
     A v�lasz minden val�sz�n�s�g szerint a papag�j �letm�dj�ban keresend�. Ez a kamp�s cs�r�, majom�gyess�g� mad�r j�form�n kiz�r�lag n�v�nyev�, nem kell teh�t �szrev�tlen�l becserk�sznie senkit. Alighanem a ragadoz�kt�l is kev�sb� kell tartania, mint m�s, hasonl� m�ret� sz�rnyasnak: er�s �llkapcsa hat�kony v�delmet ny�jt sz�m�ra. Ann�l nagyobb sz�ks�ge van arra, hogy a t�rsait messzir�l is szemmel tarthassa.

A legt�bb papag�j legal�bb p�ros�val �l, de m�g nagyobb, l�rm�s csapatban j�r a t�pl�l�ka ut�n, �s a csapat tagjai k�nnyebben megtal�lj�k egym�st, ha van valamif�le messzir�l is j�l l�that� megk�l�nb�ztet� jelz�s�k. Mivel t�pl�lkoz�sukban jelent�s szerephez jut a gy�m�lcs, k�vetkez�sk�ppen j� a sz�nl�t�suk, a sz�nezet teh�t alkalmasnak t�nik erre a feladatra. K�l�n�sen �rv�nyes ez az es�erd� z�ld hom�ly�ban: nem v�letlen, hogy a sz�raz, ny�lt vid�ken �l� r�zsakakadu diszkr�t sz�rke-r�zsasz�n �lt�z�k�vel szemben az �serdei ar�k vagy amazonok a mad�rvil�g legpomp�sabb tollruh�j�t viselik.
     Sz�mos faj �tletes megold�ssal csak r�pt�ben villantja ki tarka “jelz�z�szl�j�t”, ugyanis az �gy helyezkedik el, hogy az �sszecsukott sz�rny� mad�ron nem l�that�. �gy a papag�j nyugalmi �llapotban z�ld rejt�sz�nezetet visel, �s csak a leveg�be emelkedve v�lik sz�ness�. V�gt�re is ilyenkor a legfontosabb, hogy a t�rsai k�vetni tudj�k!
     
N�melyik papag�j eset�ben a sz�nezet ivari k�l�nbs�get
is jelent. A legsz�ls�s�gesebb p�lda erre a nemes papag�j: a h�m �l�nkz�ld �s a toj� m�lypiros sz�ne rendk�v�li m�rt�kben elt�r egym�st�l. neh�z elhinni, hogy ugyanahhoz a fajhoz tartoznak.
    

A szemet gy�ny�rk�dtet� sz�npompa �rthet�en az embert is �mulatba ejtette: a papag�j m�r az �korban is kedvelt szobamad�r volt. Ez a vonzalom t�rv�nyszer�en e sz�ps�ges madarak k�r�ra v�lt. Mivel fogs�gban sok�ig nem siker�lt szapor�tani �ket, az ut�np�tl�st a vadonb�l szerezt�k be. Ezzel a kipusztul�s sz�l�re sodortak sz�mos gy�ny�r� papag�jt.

Ma m�r teny�sztett madarak k�z�l v�logathat az, aki nem tud ellen�llni a sz�nes tollak vonz�s�nak. A pazar k�ls� ellen�re a papag�j azonban nem csup�n szobad�sz, hanem �rtelmes, t�rsas�gkedvel� �l�l�ny, amely sok gondoss�got �s szeretetet ig�nyel.